Üdv mindenkinek!
Az alapján első bejegyzésnek úgy gondoltam a legmegfelelőbb az lesz, ha az ösztöndíj-meghallgatásról írok.
Előzetesen persze nekünk is meséltek, hogy nagyjából mire számítsunk, de ezért egy ideje már megtanultuk, hogy néhány információ(forrás)t fenntartásokkal kezeljünk. Összességében nagy meglepetés nem történt, de azért magától az egész helyzettől szerintem mindenki izgult.
A meghallgatást a vizsgaidőszak utáni héten tartották egy hétköznap délután. A tanárok részéről eljött Arató professzor, Vajda Tanár úr, az EMT nagykedvenc Gyimóthy Szabolcs, ezen kívül persze ott volt Mádl Katalin, meg a Boschtól egy HR-es nő, aki szerintem azt sem tudta, hogy melyik karon van, mert beszélt nekünk, hogy milyen jó a Boschnál dolgozni, de közben csak olyan területeket hozott fel, ami fényévekre áll tőlünk.
A meghallgatás viszonylag egyszerű menet alapján zajlott. Egyesével (nem abc sorrendben) végigmentek az embereken, megkérdezték az utolsó féléves átlagot (mert azt a neptun még nem számolta ki nekik…. ehm…), aztán Mádl megkérdezte Vajdát és Gyimóthyt, hogy van-e vélemény, esetleg kifogás, vagy hozzáfűzés. Ekkor általában elmondták, hogy a náluk tanult tantárgyból az illető hányas lett, és egy gyerek kivételével rögtön mondták is, hogy nincs személyes kifogás. Akinek nem volt olyan jó az átlaga, annál hümmögés, és egy majd vissztérünk a végén. Az érdekesség az volt, hogy kimondani effektív senkire nem mondták, hogy mehet. Tehát ha valakinél úgy csönd volt, az jelentette azt, hogy mindenki beleegyezett. Kicsit ilyen hallgatás beleegyezés érzés volt az egész. Arató volt az egyetlen, akit egyszerű volt értelmezni, mert bárkivel kapcsolatban felmerült kérdés, mindenkire azt mondta, hogy menjen nyugodtan, megszavazzuk neki a bizalmat… A névsor végén visszatértek a kérdéses emberekre, ők felhozhattak valamit a mentségükre, majd újabb hümmögés sorozat mellett 1 ember kivételével mindenkire rábólintottak végül. (Az utolsó ember 1 hiányzó tárggyal jött el a meghallgatásra, és tőle is úgy búcsúztak el, hogy ha lesz hely, akkor kiengedik.) (Update: kiengedték...)
Ezután már csak egy rövid tájékoztató volt hátra, hogy mik a teendőink, illetve mi következik ezután. Az idei évtől vezették be a csak online jelentkezést, aminek a kitöltése elég nagy szívás (és Mádl K. sincs tisztában vele, hogy mit kell hova írni), úgyhogy arra mindenki elég sok időt számolt.
Összességében nem tartott sokáig, és nekem abszolút olyan érzésem volt, hogy alig mondtak nekünk valamit, dehát ez van. Lesz még egy megbeszélés szeptemberben.
